Nem véletlenül nem hallottunk még a Scaryface formációról, ugyanis a bemutatkozó lemezüket vettem meg nemrégiben a basszeros/billentyűs/produkciós/ezermesteres tagjuktól, Rusty-tól. Ráadásul jó kollégához méltán, már szórt nekünk itt-ott infókat a projektről korábban is, így minden adott volt, hogy érdeklődve hallgassam meg, hogy mit művel, amikor épp nem faszos csajokkal chatel és intézi a pénzügyi kérdéseiket dolgozik.
A Stay In Your Mind című nótával lépünk be a pokol kapuján az intrónak köszönhetően, ahol headbangelős hörgéssel és ütemekkel üdvözöl minket a banda. Nem nehéz őket marasztalni ezzel az ütős kezdéssel, sőt élvezettel vegyes kíváncsisággal siklunk tovább a dögös Time című számba, ahol megtudhatjuk, milyen kényelmetlen lehet ugyanabban a testben lenni örök időkön át.
Érdekes szinti-nyitással kezd a Forever I Hate You, de éppen csak felvonjuk a szemöldökünket, visszatérünk a pokol bugyrába, ahol még egy Slipknot-féle söröshordó ütés is felhangzik. Nincs mese, van az az utálat, ami ezt hozza ki az emberből. Pláne, hogy utána be vagyunk hajítva a darálóba a Wasted című tétel által. A szöveget tanulmányozva arra jöttem rá, hogy mennyivel királyabb lenne ezzel a zenei aláfestéssel egy Walking Dead rész.
A Scream volt az első dal amit hallottam a srácoktól, lévén, hogy ehhez jelent meg egy trancsírozós klip. Lehet, hogy pont az előzetes többszöri hallgatás miatt, de ez mintha kiemelkedne az eddigi számok közül; az ének karcosabb de tisztább, a gitárok is élesebben hallhatóak. Mindenesetre kellemes kis széktörő dalocska.
Kicsit fantáziadúsabb folytatásként érkezik a With No Memories a váltásokkal és a fel-felbukkanó tiszta vokállal. Mondjuk, ettől csak még ijesztőbb lett az énekes :D A Can't Stop Bleedinggel elérkeztünk a lemez címadó dalához, ahol tényleg minden kártyájukat kiterítik a srácok. A nyitásban hallható szóló kellemes színfoltként köszön ránk (ami nem szégyell visszatérni később), noha nem tereli el a figyelmet a megállíthatatlan vérzésről és a helyenkénti felgyorsított Rob Zombie hangzásról.
A Falling Down zárja a korongot egy epikus riffel, ami a refrénben teljesedik ki igazán és bizony szeretnék erre a számra is egy újabb véres-beles-csöcsös klipet látni.
Érdekes szinti-nyitással kezd a Forever I Hate You, de éppen csak felvonjuk a szemöldökünket, visszatérünk a pokol bugyrába, ahol még egy Slipknot-féle söröshordó ütés is felhangzik. Nincs mese, van az az utálat, ami ezt hozza ki az emberből. Pláne, hogy utána be vagyunk hajítva a darálóba a Wasted című tétel által. A szöveget tanulmányozva arra jöttem rá, hogy mennyivel királyabb lenne ezzel a zenei aláfestéssel egy Walking Dead rész.
A Scream volt az első dal amit hallottam a srácoktól, lévén, hogy ehhez jelent meg egy trancsírozós klip. Lehet, hogy pont az előzetes többszöri hallgatás miatt, de ez mintha kiemelkedne az eddigi számok közül; az ének karcosabb de tisztább, a gitárok is élesebben hallhatóak. Mindenesetre kellemes kis széktörő dalocska.
Kicsit fantáziadúsabb folytatásként érkezik a With No Memories a váltásokkal és a fel-felbukkanó tiszta vokállal. Mondjuk, ettől csak még ijesztőbb lett az énekes :D A Can't Stop Bleedinggel elérkeztünk a lemez címadó dalához, ahol tényleg minden kártyájukat kiterítik a srácok. A nyitásban hallható szóló kellemes színfoltként köszön ránk (ami nem szégyell visszatérni később), noha nem tereli el a figyelmet a megállíthatatlan vérzésről és a helyenkénti felgyorsított Rob Zombie hangzásról.
A Falling Down zárja a korongot egy epikus riffel, ami a refrénben teljesedik ki igazán és bizony szeretnék erre a számra is egy újabb véres-beles-csöcsös klipet látni.
Akárcsak újabb dalokat a későbbiekben az uraktól, ugyanis igen szimpatikus bemutatkozás volt ez. Olyannyira, hogy a végére egész megszokhatóvá vált az énekhang kissé távolinak tűnő hatása és a borító sötét árnyalata, ami némileg megnehezítette a szövegek olvasását, de nyilván nem erre fizettem be első körben. Sőt, arra is rájöttem, hogy a hangzás engem némileg az egykor kedvelt Deadstar Assembly-re emlékeztet, csak kevesebb elektronikával. Annyi bizonyos, hogy aki igényli a kellemes vasárnap délutáni agydarálást és szexi csonkítást (aka. Oldschool Industrial HC), mindenképp tegyen egy próbát, jó szívvel ajánlhatom a Scaryface világát.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése